1857-ben bontottk le a vrosfalat s a bstykat, hogy az azt kvet vekben a trtnelmi vrosmag krl nagyszabs ptkezsekbe kezdjenek, amelynek sorn kialakult a krt, felpltek a napjainkban is megcsodlhat reprezentatv kzpletek, magnpalotk, elegns kvhzak s krlttk parkok s terek ltesltek.
A Schnbrunni kastly
Schnbrunn tbbnyire nyri lakhelyl szolglt a csszri csald szmra. 1830-ban itt szletett az 1848-tl 1916-ig uralkod Ferenc Jzsef, aki sprtai egyszersgben lt, pldt mutatva ezzel katoninak. A csszr itt tlttte lete utols veit s itt is halt meg. Kt vvel halla utn, 1918-ban a kastly kztrsasgi tulajdonba kerlt s trtnelmi jelentsgnek, szp fekvsnek s ptszeti megjelensnek ksznheten azta is Bcs egyik legfbb nevezetessgnek szmt.
Hofburg
A Hofburg eredetileg valban egy kzpkori vr volt, de erre ma mr csak a vrkpolna emlkeztet. Ahogy ntt a Habsburgok hatalma s ezzel egytt a birodalom nagysga, gy plt ki ez a pomps rezidencia.
Napjainkban a Hofburgban tallhat az orszg miniszterelnknek hivatala, egy jelents kongresszusi kzpont, a Wiener Sngerknaben fellphelye, a Spanyol Lovasiskola lipicai lovai, valamint tbb szabadon ltogathat gyjtemny s nevezetessg: a Sisi Mzeum, az Ezstkamra s a Csszri lakosztlyok.
Az j Hofburgban, amely a Hofburg legjabb s legmonumentlisabb rsze (1881 s 1913 kztt plt), talljuk a Nprajzi Mzeumot s a Szpmvszeti Mzeum nhny rszlegt: az kori Kis-zsia mkincseit rz Ephesos Mzeumot, a vilg msodik legnagyobb Vadszati s Fegyvergyjtemnyt s a Rgi Hangszerek Trt.